II. Rákóczi Ferenc Szabadegyetem

2020. július 5.

Kedves Testvérek!

A napokban, az 1113 éve lezajlott pozsonyi csatára emlékezünk, amely honfoglaló őseink egyik legnagyobb katonai győzelme volt. A 907-es pozsonyi csata történelmünk egyik legnagyobb jelentőségű és sikerű győzelme volt, viszont sajnálatos módon kikopott a történelmi emlékezetből. Tegyünk érte, hogy ne így legyen. Olvassunk utána és ismertessük meg gyermekeinkkel is.

 „decretum… Ugros eliminandos esse / rendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak.” – maradt ránk IV. (Gyermek) Lajos uralkodásából a fenti parancs. Sem akkor, sem Trianon után 100 évvel nem sikerült a parancsot végrehajtani. Itt vagyunk Európa szívében és őrizzük magyarságunkat és kereszténységünket!
Ajánljuk Nektek Poór Miklós 2011. évi előadását a pozsonyi csatáról, az előzményekről, a korról. Több olyan részlet is hallható benne, ami vitára adhat okot, de talán ez az előadás a legjobb, legátfogóbb ebben a témában.
.
2020. június 21.
Kedves Testvérek!
Ma délutánra szeretettel ajánljuk figyelmetekbe az “Utolsó üzenet – özv. Horthy Istvánné manifesztuma a magyar nemzethez” című összeállítást
Özvegy Horthy Istvánné, született Gróf Edelsheim Gyulai Ilona asszony, Horthy Miklós kormányzó menye, 2012 decemberében, immáron legutolsó magyarországi látogatása alkalmával fontosnak tartotta, hogy a két világháború közötti Magyarország történelmének néhány fontos kérdéséről, apósa, Horthy Miklós kormányzó megítéléséről, a második világháború, a zsidóüldözés, majd pedig a Kormányzó politikai szerepével kapcsolatos kérdésekről alkotott, tényekkel alátámasztott véleményét kamerába mondja. Kifejezetten az ő kérése volt, hogy ezeket a gondolatokat ismételten összefoglalva még egyszer, utoljára nyilvánosságra hozhassa.

https://www.youtube.com/watch?v=3wwTFlSh-5o

Áldás, békesség!

.

2020. június 14.

Kedves Testvérek!

Ma délutánra a szabadegyetemi programként ajánljuk figyelmetekbe:

“Trianon zenés történelmi játék, Hősök tere, 2018. június 23.  

https://www.youtube.com/watch?v=YQQJ96O3r4o 

Áldás, békesség!

.

Emlékezés Árpád-házi Boldog Jolánra

Június 15-e Árpád-házi Boldog Jolán emléknapja.

Esztergomban született 1235-ben, elhunyt 63 évesen, Gnieznó-ban, 1298. június 11-én. IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci hercegnő lánya. Magyar szentek egész koszorúja vette körül, nagynénje Szent Erzsébet, nővére Szent Kinga, húga Szent Margit.

Nővére, Kinga, feleségül ment Boleszláv lengyel királyhoz, és Jolánra is ő vigyázott Krakkóban. Kingára Jolán úgy tekintett, mint keresztény példaképre, az igazi női ideálra.

1256-ban feleségül ment a kaliszi és gnieznói herceghez, a pár a férj hazájába; Lengyelország nyugati részére, a lengyel történelmi elnevezés szerint Nagy-Lengyelországba költözött. Huszonhárom éven át volt hűséges feleség, felelősségteljes édesanya, minden tekintetben odaadó társa, támasza férjének.  Három lányát úgy nevelte, hogy mindhármukból kiváló uralkodónő vált.

Jolán uralkodónőként ragyogóan látta el feladatát. A történelem során kevés hozzá hasonló személyiséget lehet találni Nagy-Lengyelországban. Az udvari életben játszott aktív szerepe miatt, jelentős befolyást gyakorolt annak kultúrájára és szokásaira.

Mindig emlékezett arra, hogy ő volt a záloga a Nagy-Lengyelországot, Kis-Lengyelországot, Halicsot és a Magyar Királyságot összekapcsoló szimbolikus erős uniónak, mely hosszú évekig tartó és jólétet teremtő (igaz, két mongol invázió által megszakított) békét eredményezett.

Közismert volt jótékonyságáról, nagynénje – Szent Erzsébet – példáját követve: szeretettel gondoskodott árvákról, betegekről és a szegényekről, de eredeti hazájáról sem feledkezett meg soha: mindig betartotta az érte felajánlott vezekléseket.

1279-ben férje elhunyt, ekkor Jolán saját vagyonát felosztotta rokonai és az egyház között és visszatért Krakkóba, Kinga nővéréhez. Hamarosan azonban Kinga is megözvegyült, ezután mindketten bevonultak a Kinga által alapított ószandeci kolostorba, ahol tizenkét évet együtt töltöttek.

1292-ben, Kinga halálát követően átment a férje által épített gnieznói kolostorba, ahol apátnővé választották. Példamutató életet élt. Halálának napját előre megmondta.

A kolostor kápolnájában temették el.

Halálát követően tisztelete azonnal megindult, sírhelye zarándokhellyé vált, sokan nyertek ott testi-lelki gyógyulást, a lengyel nép Jolánt örökre a szívébe zárta, a lengyel családok védőszentjeként tekintenek rá.

1827-ben XII. Leó pápa avatta boldoggá; először a lengyelországi ferencesek, később egész Lengyelország számára.

Boldog Jolán olyan személyes példát mutatott nekünk, amit idegen földre kerülve szemünk előtt kell tartanunk, hogy rajtunk keresztül megszeressék, megbecsüljék, tiszteljék hazánkat, népünket.

.

Megemlékezés Skóciai Szent Margitról 

Június 10-én emlékezik meg a Katolikus Egyház skóciai Szent Margitról. Anyai ágon Szent István királyunk unokája (Ágota lánya révén), apai ágon Edward angol király leszármazottja.

Edward király elesett egy csatában, amelyben a dán király győzelmet aratott Anglia fölött, két fiának azonban sikerült magyar földre menekülnie, Szent István király udvarába. Az ifjabb Edwardot Szent István megkedvelte, Ágota lányát hozzáadta feleségül. Ebből a házasságból született Edgár, a későbbi angol király és 1047. június 10-én; Margit.

1057-ben megürült az angol trón, az ifjabb Edwardot hazahívták Angliába, így a család odaköltözött, de Edward pár év múlva elhunyt. 1066-ban a hastingsi csatát követően, Hódító Vilmos elől újra menekülniük kellett, Magyarországra indultak el, de egy tengeri vihar miatt Skóciában kellett kikötniük. Ezt a partrészt a mai napig is „Margaret’s Hope”-nak nevezik. III. Malcolm skót király oltalmába vette a menekülőket, a későbbiekben feleségül vette Margitot, és 1070-ben királynévá is koronázta.

III. Malcolmot Skóciában „Véreskezű Malcolm”-nak nevezték: atyja meggyilkolásáért (amit Shakespeare a Macbeth című művében ír le) félelmetes kegyetlenséggel állt bosszút, ezt az irtó-hadjáratot az angol határvidék lakói többször is megszenvedték.

Margit óriási hatással volt Malcolmra. Életrajzírói szerint: ,,Malcolm a legnemesebb családból vett magának feleséget, aki még nemesebb volt bölcsességében és jámborságában.. hatására a király elhagyta vad szokásait… Egész környezete megváltozott Margit körül… Előtte többé egy durva szót ki nem ejtettek.”

A királyi pár boldog házasságát nyolc gyermekkel áldotta meg Istenünk; hat fiúval és két lánnyal: három fia egymást követte a skót trónon (a legkiválóbb uralkodók közé tartoztak), egyik lánya pedig angol királyné lett.

Skócia népe hálás szeretettel tisztelte Margit királynőt, aki nagyapja – Szent István királyunk példáját követve – templomokat és kolostorokat építtetett, gyógyítást, oktatást szervezett, és minden nyomorúságos szenvedőn segített. Az irgalmasság tetteinek gyakorlásával emléket állított az emberek szívében.

Margit minden angol királynő anyja is lett azáltal, hogy leánya, Matild Hódító Vilmos legkisebb fiának, a Vilmos utódjává tett I. Henriknek lett a felesége.

Margit 1093. november 16-án halt meg, négy nappal az után, hogy férje, Malcolm és idősebb fia egy, angolok elleni csatában elestek. A nép körében azonnal szentként kezdték tisztelni, ünnepélyes szentté avatása 1261-ben történt IV. Ince pápa által.

Kérjük Mennyei Atyánkat, hogy fogja meg kezét azon honfitársainknak, magyar testvéreinknek, akik a legkülönbözőbb okok miatt idegen földre mentek, hogy ki tudják vívni más nemzetbeli társainknak a megbecsülését, tiszteletét, ezzel hazánk megbecsülését és tiszteletét is kiváltva.

.

2020. június 7.

Kedves Testvérek!

Kérjük fogadjátok szeretettel a nemzeti összetartozás dalát, a “Nélküled“-et, ahogy azt több, mint 60 ezer magyar ember énekelte együtt a Puskás Aréna avatóján:
Ezen lelki felkészítés után, ajánljuk figyelmetekbe Koltay Gábor: “Vérző Magyarország” című filmjét, aminek időszerűségét a 100 évvel ezelőtti gyalázatos esemény, a trianoni békediktátum gyászos évfordulója adja:
 
 
Áldás, békesség!

.

2020. május 31.

Kedves Testvérek!

Fogadjátok szeretettel – a gyalázatos trianoni békediktátum évfordulójára lelkileg készülve – az alábbi előadást:

dr. Raffay Ernő – A Haza múltja és jövője

https://www.youtube.com/watch?v=38s83HV77zc&t=3s

Áldás, békesség!

 

2020. május 24.

Kedves Testvérek!

Vasárnap délutáni programként fogadjátok szeretettel ezt a körülbelül egy órás filmet Wass Albertről, amiben saját maga mesél életéről.
Áldás, békesség!

FENYŐKTŐL A PÁLMAFÁKIG, emlékképek Wass Albert íróról:

.

2020. május 17.

Kedves Testvérek!

Vasárnap délutáni kulturális élményként fogadjátok szeretettel a kántorunk által  “Anyák napja” alkalmából adott koncertet, melyet kissé megkésve, de figyelmetekbe ajánlunk.
A koncert a lenti linkre kattintva érhető el.
Áldás, békesség!
Presbitérium

.

2020. május 10.

Kedves Testvérek!

Mai virtuális szabadegyetemi programként fogadjátok szeretettel ezt a filmet, amely “Ezer esztendő előtted” címmel, részleteiben dokumentálja Püspök Úr által 2000. nyarán szervezett Magyar Reformátusok Világszövetségének IV. Világtalálkozója eseményeit.
Időrendi sorban részleteket láthatunk a Világtalálkozó helyszínein elhangzott beszédekből, sorra látogathatjuk az istentiszteleteknek helyt adó magyar városokat.
Külön figyelemmel nézzétek a 8.16 – 12.10 perc közötti részt, amikor is a Hazatérés Temploma a helyszín, megérkeznek történelmi zászlóink, és Püspök Urat láthatjuk a szószéken, hallhatjuk szavait.

Áldás, békesség!

.

Kedves Testvérek!

Közeleg a gyászos évforduló; a trianoni béke-diktátum 100. évfordulója. A méltó megemlékezésre való felkészüléshez, a lelki megerősítéshez ajánljuk Nektek az alábbi verseket, énekeket:

Áldás, békesség!

A Presbitérium gondnoksága

Juhász Gyula: Trianon

https://www.youtube.com/watch?v=ELXcsdrlg3oa

Dévai Nagy Kamilla: Kolozsvár

https://www.youtube.com/watch?v=eK1h6IkR0AU

Ismerős Arcok: Nélküled

https://www.youtube.com/watch?v=KmUMvShEq-E

 József Attila: Nem, nem, soha

https://www.youtube.com/watch?v=uw0FiYUGqGw

Dobos Attila: A magyarok Világhimnusza

https://www.youtube.com/watch?v=ae24cfyi7Qs

Credo Együttes: Mert a haza nem eladó

https://www.youtube.com/watch?v=TLomYfeMsfw

Wass Albert: üzenet haza

https://www.youtube.com/watch?v=fmNU9Mbke8k

Varga Miklós:  Van egy ország, van egy ház

https://www.youtube.com/watch?v=fVKTxdAffgI

Tolcsvay Béla: Én szerelmem Magyarország

https://www.youtube.com/watch?v=pCz_m9_JEC8

Dsida Jenő:  Psalmus Hungaricus

https://www.youtube.com/watch?v=A-2oM-DYcbs&list=RDA-2oM-DYcbs&start_radio=1

Csík Zenekar. Tartsd magad nemzetem

https://www.youtube.com/watch?v=hKYZAVf9UCE

Romantikus Erőszak (ROMER): Lesz még Erdély

Zolihttps://www.youtube.com/watch?v=mzoG1lhFyeA

Szentegyházi gyermekkórus: Székely himnusz

https://www.youtube.com/watch?v=NMVNG3oMUio&list=RDNMVNG3oMUio&start_radio=1

 
2020. május 6.
Kedves Testvéreim!
A Hazatérés Temploma hitünk és hazánk hőseire való rendszeres úrnapi megemlékezését a magyar nemzet lelki egyesítése célját – a hazánkat szétdaraboló gyászos trianoni békediktátum 100. évében – szolgálva, szükségesnek látta kiegészíteni az Árpád-házi szentéletű uralkodókra és női családtagjaikra történő megemlékezéssel.
Fogadják szeretettel a kezdeményező Kelemen Péter missziói gondnokunk lelki épülésünkre e tárgyban írt sorait.
Áldás, békesség!
Hegedűs Loránt

Emlékezés Árpád-házi Boldog Erzsébetre

A Magyar Katolikus Egyház ma – május 5-én – tartja Árpád-házi Boldog Erzsébet emléknapját.

Erzsébet, „az Árpád-ház utolsó aranyágacskája”, 1292-ben született, édesapja III. András, férfiágon az utolsó magyar Árpád-házi király, édesanyja a lengyel Kujáviai Fenenna hercegnő volt. Nagynénjei között találjuk Szent Erzsébetet, Szent Margitot, Szent Kingát és Boldog Jolánt.

Hároméves korától félárvává vált: édesanyja belehalt második lányának szülésébe. III. András egy év múlva újraházasodott, de a Habsburg-házból származó felesége, Ágnes, nem szült gyereket. Így Erzsébet lett a magyar trón örököse. Apja Bécsben neveltette. 1298-ban eljegyeztette II. Vencel cseh király szintén Vencel nevű fiával, aki IV. Béla királyunk leszármazottja volt.

III. András 1301. január 11-én elhunyt, özvegye megfelelő, bár egy kissé eltúlzott hozománnyal hagyta el Magyarországot és magával vitte Bécsbe mostohalányát, Erzsébetet is.

A Habsburg-ház elképzelése az volt, hogy Erzsébet révén hazánkat a birodalmukhoz csatolják, ezért a királylányt Habsburg Henrik herceggel, III. András özvegyének öccsével akarták összeházasítani, ő azonban a házassági ostromokat következetesen utasította vissza.

Erzsébet egyrészt megcsömörlött az interregnum cselszövéseitől, semmiképpen sem akart eszköze lenni a magyar trónért vívott küzdelmeknek, másrészt előtte lebegett nagynénjeinek példája: a hit, az állhatatosság és a Domonkos-rend elhívatottsága a gyógyítás, ápolás iránt.

Ahogy ezt megtehette; kérte felvételét a svájci Töss Domonkos kolostorába.

A későbbiek során csak egyszer kereste fel egy magyar küldöttség azzal a kéréssel, hogy térjen vissza velük Magyarországra. Az elutasítás nehéz döntés volt, de Erzsébet már, mint Jézus jegyese kérte a küldötteket, hogy óvakodjanak a pártoskodástól, ő pedig nem tér haza, mert szívében győzött az égi szerelem.

Betegség hatalmasodott el rajta, halála előtt négy évvel teljesen lebénult. A halálos ágyánál őt ápoló nővértársai elbeszéléseiből tudjuk, hogy a testi kínoknál is nagyobb fájdalma volt a honvágya.

1336-ban hunyt el. Kolostorát elpusztították, sírját feldúlták, ma csak sírjának fedőlapja található meg a zürichi Landesmuseumban – rajta a magyar címer is látható.

Bár Erzsébetet hivatalosan nem avatták boldoggá, de a Magyar Katolikus Egyház boldoggá avatottnak tekinti, ami a szentté avatástól gyakorlatilag annyiban különbözik, hogy az Egyház megengedi a boldoggá avatott tiszteletét egy adott közösség számára, a szentté avatott tiszteletét pedig az egész Egyház számára elrendeli.

Hithű, állhatatos, elhívatott szent élete legyen példa számunkra, történetét ismertessük meg gyermekeinkkel, unokáinkkal, nevét foglaljuk imáinkba.

.

2020. április 26.

Kedves Testvérek!

Vasárnap esti szabadegyetemi programjaink kényszerű szüneteltetésének idejére
fogadjatok szeretettel különböző irodalmi, zenei, színházi programokat.
Első alkalommal egy vers-összeállítást legnagyobb magyar költőink alkotásaiból,
 
Latinovits Zoltán előadásában:
Magyar költők sikolya a XX. században.
Ha kedvetek és időtök engedi, utána további előadásokat nézhettek, hallhattok előadásában.

https://www.youtube.com/watch?v=Ewq1_R_6bOQ

Áldás, békesség!